Édes Kísértés a Csokoládé
A csokoládé nem csupán édesség, hanem kultúra és történelem is egyben. Felfedezzük fel közösen a csokoládé világát és merüljünk el a csoki készítés és fogyasztás történelmében.
Mi több, a csoki nem csak alapanyag, vagy élvezeti cikk, sokaknál ez már szenvedély. Nézzünk néhány érdekességet a csokival kapcsolatban.
A csoki eredete
A csokoládé eredetileg Amerikából származik. Pontosabban, a kakaófákat Mexikóban, Közép- (Latin-Amerika) és Dél-Amerikában ültették i.e. 1250 körül. Itt a csokoládét az azték indiánok afrodiziákumnak tekintették.
A „csokoládé” szó eredete nem pontosan ismert, de úgy gondolják, hogy az azték „xocolatl” szóból származik, ami „keserű vizet” jelent. A „xocolatl” szó egy őrölt kakaóbabból készült keserű italra utalt, amelyet az aztékok és más mezoamerikai kultúrák fogyasztottak. Amikor a spanyolok a 16. században behozták Európába a kakaót, a szót „chocolatl”-ra vagy „csokoládé”-ra adaptálták, és elkezdték cukorral és egyéb összetevőkkel édesíteni az italt, hogy ízletesebbé tegyék.
Az ősi maja és azték kultúrák azt hitték, hogy a csokoládé szent étel, amelyet isteneik adtak nekik. Használták a csokoládét vallási szertartásokon, fizetőeszközként és italként, amelyet a királyi és a társadalom más elit tagjainak tartottak fenn.
A csokoládé (bel)tartalma
A csokoládét „az istenek táplálékaként” emlegették történelmi és kulturális jelentősége miatt az ősi mezoamerikai civilizációkban. Ez nem is csoda, mert a csokoládé értékes energiaforrás. Egy aprócska csokicsipsz elegendő energiát biztosít egy felnőtt ember számára, hogy 150 métert sétáljon. (Ez 2 kalória)
A csokoládé ugyanazt a vegyi anyagot szabadítja fel a szervezetedben, amely akkor keletkezik, amikor szerelmes vagy.
A kakaóban található teobromin nevű alkaloid mérgező a kutyákra. Az ember ennél toleránsabb a csoki alkotóelemeire. Az összetevők szerint egyszerre elfogyasztva mintegy 10 kilogramm csoki egy átlagos ember halálos dózisa, már ha hamarabb ki nem purcan az evéstől.
A csokiban is van koffein, amire az arra érzékenyeknek célszerű figyelni. Ám ez még nem elég ok, hogy frissítőként használd, mert elég tetemes mennyiséget meg kellene enned, hogy egyetlen csésze kávé koffeintartalmát elfogyaszd. (Nagyjából egy tucat táblás csokit kellene egy ültő helyedben felfalnod.)
A kakaó termesztése
A kakaófák csak a mérsékelt égövi régiókban nőnek, ahol sok napsütés és csapadék esik. Ez egy elég szűk övezet, mindössze körülbelül csak 20 fokra találod meg a fákat az Egyenlítőtől. A kakaófa növény annyira érzékeny ezekre a körülményekre, hogy a világon sehol máshol természetesen nem termeszthető. Ezért nem véletlen, hogy az Egyenlítő körüli országok vezetik a listát a termelésben.
Nyugat-Afrika termeli a legtöbb csokoládét, és Elefántcsontpart a világ legnagyobb termelője, az ott termesztett teljes kakaó 30-40%-ával. A 10 legnagyobb csokoládétermelő ország közé tartozik még Ghána, Peru és Brazília.
Több mint 58 fő kakaótermelő ország van, ahol évi 700 000 tonna kakaótól mindössze 1 tonnáig termesztenek.
A kakaónövényeknek három fő fajtája van: Forastero, Criollo és Trinitario.
A Forastero a leggyakrabban termesztett fajta, és magas hozamának és betegségekkel szembeni ellenálló képességének köszönhetően a világ kakaótermelésének többségét adja.
A Criollo egy ritka és finom fajta, amelyet összetett ízprofilja miatt nagyra becsülnek, de betegségekre való érzékenysége miatt ritkábban termesztik.
A Trinitario a Forastero és a Criollo hibridje, amelyet Trinidadban fejlesztettek ki a 18. században, és ma már széles körben termesztik számos kakaótermelő régióban.
Míg a kakaónövényeknek további hét változata létezik, ezek a fák a főbbek.
Csokoládé napjainkban
A „Theobroma cacao” név, amely a kakaófa tudományos neve, görögül „az istenek táplálékát” jelenti, tovább hangsúlyozva a csokoládé, mint isteni étel kulturális jelentőségét. Manapság az „istenek tápláléka” kifejezést gyakran szélesebb körben használják a csokoládé gazdag és kényeztető ízének, valamint kulturális és történelmi jelentőségének leírására.
A svájciak fogyasztják a legtöbb csokoládét egy főre vetítve, bár az USA termeli a legtöbb csokoládét és tömeget tekintve összességében ők fogyasztják a legtöbbet évente. (Ez mondjuk nem is csoda, elvégre jóval nagyobb a lakossága.)
A vanília után a csokoládé az egyik legnépszerűbb ízesítő anyaga a sütőiparnak, mindemellett a kozmetikai ipar is felfedezte magának.
A csoki típusai
Étcsokoládé
Döntő részben kakaómasszából, kakaóvajból és cukorból készül. Definíció szerint legalább 43 % a kakaótartalma, de a jó minőségűeké minimum 60-70 %.
Bár léteznek ennél magasabb, akár 100% kakaótartalmú étcsokoládék, de 75-80 % kakaótartalom felett már kevésbé élvezhető az íze, és az állaga is inkább hasonlít egy tömörített kakaópor-tömbre, mintsem csokoládéra.
Az étcsokiról az utóbbi években bebizonyosodott, hogy magas antioxidáns-tartalma miatt igen egészséges, ám figyelj arra, hogy ez a jó minőségű csokira igaz. A jótékony hatását gyengébb minőségű hozzávalókkal így nem rontják le.
Tejcsokoládé
25-35 % közötti kakaótartalma mellett kakaóvaj, tejpor és cukor van benne. Fontos kiemelni, hogy tejcsokoládét csak tejpor, és nem normál tej hozzáadásával lehet készíteni. Sokáig ugyanis normál tejjel próbálkoztak, de ekkor a csokoládé nem elkeveredett, hanem csomókba összeállt és úszkált. Ezt a problémát oldotta meg a tejpor.
A legelterjedtebb fajtát a svájci Nestlé fivéreknek köszönhetjük, akik 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.
Fehér csokoládé
Sokak szerint nem is igazi csokoládé, mivel nem használnak kakaóport az elkészítéséhez, ellenben 35-40 százalék kakaóvajat, illetve cukrot és tejport igen.
Tortabevonó
Ez a típus gazdagabb kakaóvajban, ami javítja a kenhetőséget. Elérhető ét-, tej- és fehércsokoládé formájában is. Bár közvetlenül fogyasztható, magasabb zsírtartalma miatt kevésbé élvezetes. Az alacsonyabb árkategóriás változatok növényi zsírokat (pálma- és kókuszolaj) használnak kakaóvaj helyett.
Egyéb érdekesség
2000-ben az olaszországi Torino városa elkészítette a valaha készült legnagyobb tábla csokoládét. 5000 fontot nyomott. A legnagyobb területű csokoládé szintén 2000-ben készült, de ez már Hollandiában.
1842-ben az angliai Cadbury’s megalkotta a világ első táblás csokoládéját.
Egy doboz csokoládé eltarthatósága megfelelő körülmények között körülbelül egy év. (Ez a tiszta csokira vonatkozik, amíg el nem kezd avasodni, a töltött csoki a töltelék miatt romlásnak indul hamarabb.)
A fehér csokoládét sokan egyáltalán nem tekintik csokinak, mivel nincs benne kakaópor. Ez tény és való, ám van benne kakaóvaj. Emellett cukorból és tejporból áll, így technikailag egy kakaópor mentes tejcsokinak felel meg.
A legtöbb gyerek jobban szereti a tejcsokit, mint az étcsokit. Ám a tejcsoki feltalálására várni kellett egészen addig, amíg a tejport fel nem találták, így ez jóval később jelent meg a piacon.
A csoki lehet roppanós, mint egy jó bonbon esetében, de meg is olvadhat a szádban (vagy a kezedben, vagy nyáron a táskádban 🙂 . Ennek oka, hogy a csoki olvadáspontja nagyon közel van a testhőmérséklethez, 34 fokon máris olvadni kezd. Az, hogy milyen módon viselkedik (roppan és később olvad vagy inkább hamarabb olvad és kissé nyúlik), a temperálással lehet beállítani.
Néhány kedvcsináló recept csokival:
- Csokoládés babka
- Csokifagyi
- Sacher
