Fehér omlós kifli – egy falatnyi édes klasszikus
A fehér omlós kifli az a süti az, amiből mindig csak egyet kóstolnál… aztán még egyet… és mire észbe kapsz, már csak a porcukros ujjlenyomatok maradnak a tányéron. Ez tényleg aprócska, de karakteres darab: vajban gazdag, omlós tészta, savanykás lekvárral töltve, és mindezt vastagon porcukorba forgatva tálaljuk.
Miért „fehér” a fehér omlós kifli?
Nemcsak a porcukor miatt. A titka abban is rejlik, hogy sütés közben nem szabad túlpirítani. A cél az, hogy a tészta szinte fehér maradjon – legfeljebb egy leheletnyi aranyszín a széleken, de semmiképp sem barnuljon meg. Ez nemcsak a kinézet, hanem az állag szempontjából is fontos: az omlós tészta akkor lesz igazán finom, ha nem szárad ki a sütőben.
Lekvár – a rejtett meglepetés
Én ribizlilekvárral készítettem – mert szerintem ez az ízvilág passzol a legjobban az édes tésztához. De bármilyen savanykásabb lekvár működik, ami egyensúlyt teremt az ízekben. A ribizli mellett a meggy vagy akár a feketeribizli is remek választás lehet – a lényeg, hogy ne legyen túl édes, hogy a porcukros kabátkát ellensúlyozza. Ja: és ne legyen túl híg, különben túl könnyen kiszökik a tésztából.
És ha már kiszökik…
Vigyázz, forró lekvár!
Amint a kiflik kikerülnek a sütőből, még forrón meg kell forgatni őket porcukorban – így tapad meg rajtuk szépen a cukros „kabát”. DE! Fontos: a kiflik tésztája ilyenkor meglepően jól megfogható akár kézzel is, viszont a lekvár, ha kifolyt, PERZSEL. Komolyan. Ne hagyjuk, hogy ez a kis süti hólyagos emlékeket hagyjon – szó szerint. 🙂
Tapadásmentes vagy semmi, már ha fehér omlós kifli a téma
A lekvár – még ha óvatosan is bánunk vele – valahol biztosan ki fog folyni. Ezért csak jó minőségű, tényleg tapadásmentes felületen érdemes sütni. Szilikonos sütőpapír, teflonos vagy szilikonos lap, bármi, amiről a megszilárdult lekvár is könnyen lejön. Mert ha nem jön le, akkor az egész kifli is ott marad… és úgy nehéz elmajszolni.
Tényleg eláll… csak ideje nincs rá
Papírforma szerint ezek a kiflik jól záródó dobozban sokáig elállnak, akár több hétig is finomak lennének. A gyakorlat viszont mást mutat: addig soha nem jutnak el. Annyira aprók, annyira könnyen csúsznak, hogy az ember nem is érzi, hányat evett meg. De ez talán nem is baj – úgysem lehet belőlük eleget sütni.

Fehér omlós kifli
Hozzávalók
A tészta
- 70 dkg liszt BL55
- 25 dkg zsír vagy 35 dkg margarin, de ekkor vegyél kicsit visszább a tejből
- 2 tojás
- 2 dl tej
- 3 dkg élesztő
- 1 ek cukor
- 0,5 dkg só ez egy nagyobb csipet
A töltelék
- savanykás ízű lekvár én ribizlit használtam
Egyéb
- vaníliás cukorral kevert porcukor ebben forgatod meg
Teendők
- A lisztet morzsold el a zsírral.
- Az élesztőt keverd el a cukros tejben.
- Amikor kész a lisztes rész, tedd bele a többi hozzávalót, és dolgozd ki.
- Oszd fel 16 gombócba, és egy tálcán letakarva pihentesd 1 órát. (Nem muszáj szabályos zsömlét formáznod, csak a súlya legyen nagyjából azonos)
- A pihenő letelte után minden gombócot nyújts ki nagyjából 1 nagy tányér nagyságúra, és vágd fel pizzaszerűen 8 részre. (A legkönnyebb egy pizzavágóval.)
- Kend meg lekvárra a tésztaháromszögeket.
- Tekerd fel kiskiflinek, majd tedd sütőpapírral bélelt tepsibe.
- 180 C-ra előmelegített sütőben süsd világosra.
- Ahogy kész, vedd ki a tepsiből, és forgasd meg a vaníliás porcukorban.
Jegyzetek